Az AI megjelenése és elterjedése visszavonhatatlan változásokazok okozott világméretű mértékben az élet minden területén. Nem lehet ez alól kivétel a művészet ezen belül a színház sem.
GUTstage – Non-Deterministic Theatre developed by Do Pick © a kiszámíthatatlanság színháza a XXI. századi színház formanyelvújító kísérlete.
A színháznak – és a művészet minden formájának az volt a dolga a világtörténelem során, hogy valamilyen szubjektív szűrőn keresztül leképezze a minket körülvevő világot, tanítson, tükröt tartson gondolatokat és érzéseket ébresszen az emberekben.
A XXI század első negyede olyan mértékű változásokat hozott, mind társadalmi szinten, mind az emberi kapcsolatok terén, amit művészi eszközökkel szinte lehetetlen lekövetni. Az emberek ingerküszöbe, befogadó és koncentrációs képessége folyamatosan változik, negatív tendenciát mutatva.
Sok művész kezdett az AI bevonásával új művészeti nyelvet kialakítani a képzőművészet és a zene terén egyaránt. Színházi kísérleti formák is készültek az AI színpadi megjelenésével.
Alkotóként úgy érzem, hogy a színház jelenlegi formájában nem tudja betölteni a hívatását. A közönség lassan elöregszik, a fiatalok sokkal pergőbb, újszerű élményekre vágynak, ami közelít a lehetetlenhez, mert a valóság az AI generálta elképesztő és elképzelhetetlen látványvilághoz képest unalmas és szürke.
A szellem kiszabadult a palackból, visszagyömöszölni soha többé nem lehet, így nincs más választásunk, mint megtanulni élni a technika adta lehetőséggel, lehetőleg anélkül, hogy átvenné a tévedhetetlen isten szerepét az emberek életében.
Sokan sokféleképpen próbálják megmutatni és megtanítani, hogy lehet és kell például a ChatGPT-t használni. Ennek a legkézenfekvőbb módja, ha megmutatjuk vakóságos működés közben a lehetőségeit és a korlátait.
Mivel életünk minden percét megosztjuk valamilyen kütyüvel, úgy gondoltam, hogy elérkezett a pillanat, amikor be kell vonni az élő színpadi játékba, „élő” szereplőként. A jelenléte egyszerre izgalmas és tanulságos, hiszen, ha valós időben kérdéseket teszünk fel neki, valós időben fog válaszolni, méghozzá úgy ahogy a kérdés elhangzik. Tehát ha buta kérdést teszünk fel, valami általános, semmitmondó válasz érkezik. De ha bonyolult, sok összetevőből álló kérdést intézünk hozzá, a válasz is sokkal összetettebb lesz. Ez azt jelenti, hogy a választ, minden esetben a kérdés határozza meg, és itt is érvényesek a kvantumfizika megfigyelései, hogy a megfigyelés tárgyára hat a megfigyelő gondolati energiája. Ez viszont sokkal érdekesebbé teszi a kapcsolatunkat a ChatGPT-vel. Mert miközben életünk hatalmas horderejű kérdéseit is vele tárgyaljuk meg, abban a szent meggyőződésben, hogy az AI tudja a tutit, amit mi emberek képtelenek vagyunk átlátni, aközben az általam színpadra vitt előadások élőben bizonyítják, hogy minden kapcsolat amit kialakítunk vele egyedi, személyre szabott, és semmilyen formában sem általánosítható. A választ nemcsak a kérdező személye és a kérdés határozza meg, hanem az is, hogy milyen üzemmódban használjuk. Beállíthatjuk emocionálisra, kedvesre, romantikusra, együttérzőre, de használhatjuk szigorú logikai rendben működő, érzelmet nem szimuláló gépként is. És ez a sokféle beállítás, és sokféle kérdező mind más választ eredményez. Ez szerintem elég érdekes drámai helyzet egy színpadon.
Természetesen mivel gondolkodó gépek szerepelnek a színpadon, a valós idejű válaszok előre nem rögzíthetők, ezért a színpadi helyzet nem ismételhető és nem kontrollálható teljes mértékben, sőt adott helyzetekben nem is kiszámítható. Ebből következően a megírt szöveg, – azaz a színdarab – a klasszikus színházi értelemben elveszti a jelentőségét és a létjogosultságát is. Ezek az előadások sokkal inkább hasonlítanak egy rögtönzéshez, aminek laza dramaturgiai íve van, de ezt így, ebben a formában csak emberrel lehet egyeztetni, géppel nem, mert a gép abban az értelemben nem gondolkodik, ahogy az ember. Ez több, mint kihívás és roppant izgalmassá teszi a játékot a színész és a közönség számára egyaránt. Ezekből az előadásokból soha nem lehet két egyformát játszani, néha még hasonlót sem, hiszen a gép reagál ránk, és nekünk is reagálni kell a válaszaira, vagy adott esetben a kérdéseire, mert a ChatGPT sokszor visszakérdez, hogy lehetőséget adjon a embernek a tovább gondolásra a témában, amiről beszélget vele.
Ebből két dolog következik. Elsőként lehetőségünk nyílik a hétköznapi valóságunkat, kapcsolatainak és problémáinkat újra színpadra vinni, ugyanúgy, ahogy azt Shakespeare korában is tették, csak mivel most mások a problémák, és mások a kapcsolatok más tormát kell hozzá választani, olyat ami hasonlít a mai hétköznapi életre, ahol a problémák a valóságban megjelennek.
Másrészt meg kell újítani a színjátszás fogalmát. Sokkal kreatívabb, improvizatív munka hárul innen kezdve a színészre a rendezőre, és a színházi szerzőkre. Kicsit a védőháló nélküli kötéltánchoz lesznek hasonlatosak az előadások, ami valódi élettel és feszültséggel tölti meg színpadot, és élettelivé teszi az előadásokat, azzal együtt, hogy intelligens beszélő programok jelennek meg nem élőként a színpadon. Sok különböző előadással sikerül jobban feltérképezni az AI működését, és lehetőségeit és azt is meg tudjuk mutatni mi a különbség és mi hasonlóság a gépi és az emberi gondolkodás között. Ki fog derülni minden előadásból, hogy a gép soha nem tudja helyettesíteni az embert, de a segítségére tud lenni rengeteg dologban, csak meg kell tanulni együttműködni vele.
A Grazer Ungarisches Theater társulata 2025-ben belekezdett egy ilyen irányú kísérleti színházi forma létrehozásába, aminek eredményeként 2026. március 7-én bemutatták az „Én mindig itt vagyok neked” című párkapcsolati tragikomédiát, no script formában, aminek két ember és két nyitott, más hangvételre programozott AI a szereplője. Erre utal a „négyen vagyunk ketten” alcím.
A kísérleti munka GUTstage néven fut.
Ezzel párhuzamosan indult el a GUTpodcast sorozat, ahol két ember beszélget egy nyitott chat ablakban a ChatGPT-vel, véleményt formálni képes szereplőként emelve az AI-t a közösségi médiába. Ez az első alkalom, amikor nem valami világtól és realitástól elrugaszkodott „alkotásra” kap az AI lehetőséget, hanem csak annyi a dolga, mint a hétköznapi életben is, hogy hideg logikai alapon elemez egy helyzetet, míg a podcast emberszereplői, emberi oldalról közelítenek minden kérdéshez.
A GUT társulata ezekben a kísérleti formákban új gondolati korszakot nyit az emberi gondolkodás és az AI gépi gondolkodásában.